Komoly problémák,még komolyabb kihívások
Rendkívül bonyolult, hallatlan erőfeszítéseket igénylő feladatokat kell megoldania a Magyar Televízió (MTV) új elnökének, véli a posztra harmadmagával – Rudi Zoltán jelenlegi elnök és Hammer Ferenc médiakutató társaságában – pályázó Szabó Stein Imre. A szakember, aki korábban évekig az MTV-ben, majd 1998-tól három és fél évig az RTL Klub kommunikációs igazgatójaként, 2005-2006-ban pedig az ATV átalakulását vezénylő vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, a kuratórium előírásának megfelelően pályázatának részleteiről nem beszélt, a Világgazdaságnak csupán a köztévé jelenlegi helyzetét illető gondolatairól számolt be.
A következő években a „digitalizáció” Szabó Stein Imre szerint mélyrehatóbb paradigmaváltás lesz a közszolgálati médium számára, mint az országos kereskedelmi televíziók ’97 -es megjelenése volt. Az MTV csak az átalakulás motorjaként, jelentős tematikus bővítéssel valamint a közszolgálati feladatok újragondolásával lehet sikeres –különben abszolút vesztese lesz a folyamatnak.
Szabó-Stein Imre elismeri: sikerült az elmúlt négy évben javítani a korábban veszteséges működést; ugyanakkor a „reorganizáció”nem igazán zajlott le az MTV-ben; ennek célkitűzéseit az állam is komolyan vette, amit a létszámleépítésre, a szervezeti átalakításra, a közszolgálati műsorkészítés és az informatika fejlesztésére adott, célzott támogatások is jeleznek. Míg az állami támogatás 131%-kal nőtt, a létszámleépítés gyakorlatilag elmaradt, sőt a bérköltség 164%-kal, a személyi jellegű ráfordítások 141%- kal nőttek 2007 –re, ami csaknem 12 milliárd forintot jelent.
A köztévé 2007 májusában még csaknem 1900 főt alkalmazott, az új székházban viszont 2009- től 1200-nál többen nem férnek el, ami a nem is túl távoli jövőre nézve súlyos gazdasági és emberi feszültségforrást jelent majd.
Az igazi probléma azonban –a szakember szerint- a 2007 –re kialakult „nézői hitelvesztés”; „ha egy csatornától kezdenek elpártolni a nézők, akkor még a jó közéleti és kulturális műsorok is a szívóhatás áldozatául esnek”. Ez történt. Ráadásul 2007- re a saját gyártású műsorok aránya 30% -ra csökkent.
Az MTV nézettsége 10 éve nem tapasztalt mélypontra jutott 2007-ben.Saját 2006-os nézettségéhez képest is 25-30% kal kevesebb nézőt vonzott: az AGB Media Nielsen adatai szerint az m1 2007-ben, a 18+ célcsoportban14.4%, míg a kereskedelmileg fontos 18-49 célcsoportban mindössze a nézők 7.1% -át vonzotta az egész nap átlagában, szemben a TV2 23,3 és az RTL Klub 27.4% -val; ez utóbbi kategóriában 2004 –ben még 12.1% volt az m1 nézői részesedése.. A főműsoridő még kedvezőtlenebb képet mutat .Az igazi probléma, hogy magasan kvalifikált, diplomás ABC Esomar kategóriájú nézőit is hasonló arányban veszítette el. A brit vagy a francia közszolgálati csatornák 35% körüli eredményéhez képest ez igen elszomorító. – hangsúlyozza Szabó-Stein Imre. Arról, hogy a jövő – várhatóan reklámtalanított – magyar köztévéje miként nyerheti vissza a nézők bizalmát, a szakember egyelőre nem beszélhet, erről, és a konkrét stratégiáról szól – 72 oldalas, három fejezetből álló – pályázata.
Rendkívül bonyolult, hallatlan erőfeszítéseket igénylő feladatokat kell megoldania a Magyar Televízió (MTV) új elnökének, véli a posztra harmadmagával – Rudi Zoltán jelenlegi elnök és Hammer Ferenc médiakutató társaságában – pályázó Szabó Stein Imre. A szakember, aki korábban évekig az MTV-ben, majd 1998-tól három és fél évig az RTL Klub kommunikációs igazgatójaként, 2005-2006-ban pedig az ATV átalakulását vezénylő vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, a kuratórium előírásának megfelelően pályázatának részleteiről nem beszélt, a Világgazdaságnak csupán a köztévé jelenlegi helyzetét illető gondolatairól számolt be.
A következő években a „digitalizáció” Szabó Stein Imre szerint mélyrehatóbb paradigmaváltás lesz a közszolgálati médium számára, mint az országos kereskedelmi televíziók ’97 -es megjelenése volt. Az MTV csak az átalakulás motorjaként, jelentős tematikus bővítéssel valamint a közszolgálati feladatok újragondolásával lehet sikeres –különben abszolút vesztese lesz a folyamatnak.
Szabó-Stein Imre elismeri: sikerült az elmúlt négy évben javítani a korábban veszteséges működést; ugyanakkor a „reorganizáció”nem igazán zajlott le az MTV-ben; ennek célkitűzéseit az állam is komolyan vette, amit a létszámleépítésre, a szervezeti átalakításra, a közszolgálati műsorkészítés és az informatika fejlesztésére adott, célzott támogatások is jeleznek. Míg az állami támogatás 131%-kal nőtt, a létszámleépítés gyakorlatilag elmaradt, sőt a bérköltség 164%-kal, a személyi jellegű ráfordítások 141%- kal nőttek 2007 –re, ami csaknem 12 milliárd forintot jelent.
A köztévé 2007 májusában még csaknem 1900 főt alkalmazott, az új székházban viszont 2009- től 1200-nál többen nem férnek el, ami a nem is túl távoli jövőre nézve súlyos gazdasági és emberi feszültségforrást jelent majd.
Az igazi probléma azonban –a szakember szerint- a 2007 –re kialakult „nézői hitelvesztés”; „ha egy csatornától kezdenek elpártolni a nézők, akkor még a jó közéleti és kulturális műsorok is a szívóhatás áldozatául esnek”. Ez történt. Ráadásul 2007- re a saját gyártású műsorok aránya 30% -ra csökkent.
Az MTV nézettsége 10 éve nem tapasztalt mélypontra jutott 2007-ben.Saját 2006-os nézettségéhez képest is 25-30% kal kevesebb nézőt vonzott: az AGB Media Nielsen adatai szerint az m1 2007-ben, a 18+ célcsoportban14.4%, míg a kereskedelmileg fontos 18-49 célcsoportban mindössze a nézők 7.1% -át vonzotta az egész nap átlagában, szemben a TV2 23,3 és az RTL Klub 27.4% -val; ez utóbbi kategóriában 2004 –ben még 12.1% volt az m1 nézői részesedése.. A főműsoridő még kedvezőtlenebb képet mutat .Az igazi probléma, hogy magasan kvalifikált, diplomás ABC Esomar kategóriájú nézőit is hasonló arányban veszítette el. A brit vagy a francia közszolgálati csatornák 35% körüli eredményéhez képest ez igen elszomorító. – hangsúlyozza Szabó-Stein Imre. Arról, hogy a jövő – várhatóan reklámtalanított – magyar köztévéje miként nyerheti vissza a nézők bizalmát, a szakember egyelőre nem beszélhet, erről, és a konkrét stratégiáról szól – 72 oldalas, három fejezetből álló – pályázata.