"Szabó Stein Imre, több mint másfél évtizedes tévés múlttal a háta mögött, egyike volt azoknak, akik pályáztak a köztévé elnöki posztjára. Sorstársaival egyetemben neki sem sikerült. Tekintettel a köztelevízió naponta mélyülő válságára, úgy gondolta, elérkezett az ideje, hogy fellebbentse a fátylat pályázatáról és ismertesse azt a nagyközönséggel. Várjuk más pályázótársak jelentkezését is. Levelét az alábbiakban ismertetjük.
A pályázat főbb pontjai
Az alábbiakban röviden ismertetem 2009 márciusában benyújtott, 65 oldalas pályázatom lényeges pontjait:
1. A magyar audiovizuális média, illetve médiapiac alapvető változások előtt áll; a változások, s azok kihatásai olyan mértékűek lesznek, hogy minden túlzás nélkül kijelenthető: paradigmaváltás előtt állunk. Az új médiatörvény az eddiginél sokkal pontosabban fogja definiálni a közszolgálati műsorszolgáltatók társadalmi szerepét. A közszolgálati intézményeknek s azok vezetőinek ennek megfelelő, több évre szóló, pontos stratégiával kell rendelkezni. A Magyar Televízió amellett, hogy minden lehetséges módon elősegíti a digitális földfelszíni sugárzásra való átállás sikeres megvalósulását, egyszerűen nem tehet le azon szándékáról, hogy az általa készített tartalmat mind a digitális műholdas, mind a kábeles, valamint az IPTV és Mobil TV hálózatokon is elhelyezze. Tematikus csatornái megjelenésével egyidőben, élve az új technológia adta lehetőséggel és követelményrendszerrel, a Magyar televíziónak nem csak lineáris tartalomszolgáltatást, hanem úgynevezett lekérhető szolgáltatásokat is nyújtania kell.
2. A jövőbeni gyártási kapacitások elegendőnek látszanak ahhoz, hogy a televízió jelentős mértékben saját gyártású műsorokra támaszkodhasson, szemben a jelenlegi gyakorlattal.
A reklámpiaci jelenlét mérséklése, esetleges megszüntetése esetén a kieső piaci bevételek fedezete a meglévő és a célzottan új elosztási (értékesítési) csatornákra előállított tartalmak révén jelentős részben pótolhatóvá válhat. Az interaktivitás, az Electronic Program Guide, a szuperteletext, vagy a webes jelenlét erősítése – ami a gyártási kapacitások megfelelő kiaknázása révén lehetségessé válik a közeljövőben – új bevételeket jelenthet új célpiacok kiaknázása révén. A minőségi, korszerű tartalomközlés és az elvárható legmagasabb nézettség kötelesség a közszolgálati médium számára.
3. A digitális földfelszíni sugárzásban való részvétel a Magyar Televízió jövőbeli stratégiájának alapvető eleme. Jelen pályázatban az m1 és m2 csatorna megjelenése mellett legfeljebb három tematikus közszolgálati csatorna megjelenésével számolok: Cogito, E(r)go, Sum. E három csatorna indulásakor az m2 csatorna korábbi funkciója alapvetően megváltozik: míg a tervezett három új tematikus jellegű csatornára alapvetően a crossover típusú tartalom-megközelítés lesz jellemző, addig az m2 egy alapvetően homogén tematikájú, elsősorban az MTV archívumára épülő, ingyenes hozzáférésű, (de lekérhető, esetleg fizetős) szolgáltatásokat is ajánló mClassic csatornává alakul. A digitális földfelszínű televíziózás érdekében rendkívül fontosnak tekinthető, hogy az azon megjelenő közszolgálati tartalmat, illetve egy kiegyensúlyozott, sokrétű és a fontosabb csatornák kínálatát magába foglaló “alap csomagot” ingyenesen juttasson az üzemeltető a nézőkhöz.
Az m1 csatorna mindenképpen a magyar közszolgálati főadó marad, s mint ilyen, a legmagasabb színvonalú, általános profilú csatorna, amely meghatározásom szerint alapvetően hír és kultúra bázisú. A kultúra a szűkebb értelemben vett művészeti és kulturális aktivitásokon túlmenően mind az általános tájékozódás, mind a társadalmi mobilitás minden szintjére kiterjedő figyelmet, mind az oktatás, tanulás és információszerzés kanonizált módjait és az ezen alapokon meghatározott szórakoztatást is magában foglalja. Elsődleges cél a saját gyártású tartalmak arányának jelentős megnövelése. Kiemelt feladat az egységes, integrált műsorfolyam megteremtése.. Olyan korszerű, a fenti profilba illeszkedő új műsortípusok beindítását szorgalmazom, amelyek egyszerre modernek, közszolgálatiak és jelentős nézettséget hozók. Az infotainment és edutainment típusú új műsorok mellett mind a socioreality, vagy a docureality műfajok meghonosítására gondolok.
4. A rendelkezésre álló információk szerint, ugyan informatikai rendszerének fejlesztése irányában lépéseket tett az MTV, de ezek még mindig nagy részben önállóan működő, nem integrált rendszerek. Általános értelemben a közszolgálatiság erősítése, vagyis mind mennyiségben, mind integrált követhető tartalombővülésben megnyilvánuló közéleti és kulturális műsorgyártási boom csak foltokban, szigetekben érzékelhető; a saját gyártású műsorok készítése jelentősen csökkent. A másik, ezzel korreláló és valóban drámai csökkenést mutató adat a nézettség, míg az egyéb bevételek a 2004. évihez képest a 2006. évre 118%-ra nőttek, addig az anyagjellegű ráfordítások 91%-ra csökkentek. A tendencia nem változik 2004. és 2007. évek tekintetében sem, itt 131%-os növekedés áll szemben 96%-os csökkenéssel. A fentiek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a támogatások nem feltétlenül a műsorkészítés fejlesztését szolgálták.
5. Az MTV gazdálkodásának egy másik sarkalatos kérdése a létszámleépítés. A társaságnál 2007. május 31-én csaknem 1900 fő dolgozott, ezt év végére körülbelül 1700 főre kívánták csökkenteni (a több éve kívánatos, és a tervekben leírt 1200 fővel szemben). Véleményem szerint az MTV jövőbeni stratégiája által diktált feladatok, valamint egy legalább valamennyire optimális költségszerkezet elérése szempontjából maximum 1050 fő alkalmazotti létszám az elérendő cél. A bérköltség a 2001. és a 2002. éveket leszámítva szignifikánsan emelkedik, reorganizációs – karcsúsítási program beindulásakor kezdenek növekedni a bérek, holott a létszámcsökkentés, illetve a racionalizálás fő célja éppen a bérkiáramlás csökkentése lenne. Érdekes megfigyelni, hogy a 2004-es bázis évhez képest 2006. évre 139%-ra, míg 2007. évre 164%-ra nőnek a bérköltségek.
6. A költségvetési törvényben meghatározott célokat a társaságnak nem igazán sikerült elérni, annak ellenére, hogy 2005–2007. évekre összesen 17, 3 milliárd forint támogatást kapott a fenti célok megvalósítására. Az eredmény esetleges növekedése nem az általában stagnálónak mondható értékesítés nettó árbevételéből, hanem inkább az egyéb bevételekből következik. A reorganizáció eredeti célkitűzéseitől és a céltámogatások struktúrájától eltérően a létszám és ezzel együtt a bérkiáramlás jelentősen megnőtt.
7. A részvénytársaság állami támogatása folyamatosan nő, a nézettség folyamatosan csökken. Az MTV rendkívüli mértékben veszítette el a 18–59 éves, magasan kvalifikált és jelentős vásárlóerővel rendelkező nézőit is. A diplomások körében a Magyar Televízió műsorkínálata, és általánosságban minden fontos ismérv szerinti megítélése a 2004-es népszerűségének, illetve megítélésének kevesebb, mint kétharmadára zsugorodott.. Mindezekből az olvasható ki, hogy az MTV az elmúlt 4 év során nem tudta megfogalmazni és következésképpen megvalósítani a közszolgálati formanyelvet és műsorstratégiát.
A közszolgálatiság megújítása a közeljövőben csak a korszerű tradicionalitás és a kísérletező újítás egyensúlyán keresztül érhető el, mely az értékteremtés konvencióját újítja meg korcsoportokra és életmódközösségekre szabott egyedi formátumokban.
Az új közszolgálatiság tartalmi irányelveit a multikulturalizmust lassan európai szinten is felváltó interkulturalitás szellemisége foglalja keretbe, mely a csoportkülönbségek újrafogalmazásával, az előítéletek oldásának új típusú módszereivel a nemzeti integritás és értékképzés folyamatát erősíti. Az új MTV célja végső soron: Magyarország kulturális intelligenciájának, az egyének és a közösség együttműködési képességeinek fejlesztése szellemi kalandot, élményszerű gondolkodást tükröző műsorokon keresztül.
8. Jelen pályázat írója azzal számol, hogy beiktatása esetén egy rövidebb, 2 éves időszakra szóló konkrét közszolgálati feladattervet készít, valamint egy olyan 4–5 évre szóló részletes stratégiát dolgoz ki, amely alapja lesz az állammal, mint tulajdonossal kötendő közszolgálati szerződésnek.
9. A magyar közszolgálati televízió egyedi, konkrét stratégiája következményeként az m1 csatorna a jelenleginél 20%-kal nagyobb nézettségét tekintem kitűzhető célként 2008-ban az egész nap; és 25%-os emelkedését a főműsoridő vonatkozásában. 2009-re további 25%-os nézettségjavulást tűzök ki célul (2008-hoz képest) az egész nap és 35%-os nézettségjavulást a főműsoridő tekintetében. A net reklámárbevétel 2008-ban lényegében a 2007. évvel azonosnak feltételezem, de az új műsorrend hatására 2009-re már egy jelentős 20%-os reklámárbevétel növekedéssel számolok.
Remélem, más pályázók is kedvet kapnak, s hozzám hasonlóan megosztják elképzeléseiket a nagyérdeművel, hogy később visszatekintve legalább egyvalami világos legyen: lehetett volna megoldás."
A pályázat főbb pontjai
Az alábbiakban röviden ismertetem 2009 márciusában benyújtott, 65 oldalas pályázatom lényeges pontjait:
1. A magyar audiovizuális média, illetve médiapiac alapvető változások előtt áll; a változások, s azok kihatásai olyan mértékűek lesznek, hogy minden túlzás nélkül kijelenthető: paradigmaváltás előtt állunk. Az új médiatörvény az eddiginél sokkal pontosabban fogja definiálni a közszolgálati műsorszolgáltatók társadalmi szerepét. A közszolgálati intézményeknek s azok vezetőinek ennek megfelelő, több évre szóló, pontos stratégiával kell rendelkezni. A Magyar Televízió amellett, hogy minden lehetséges módon elősegíti a digitális földfelszíni sugárzásra való átállás sikeres megvalósulását, egyszerűen nem tehet le azon szándékáról, hogy az általa készített tartalmat mind a digitális műholdas, mind a kábeles, valamint az IPTV és Mobil TV hálózatokon is elhelyezze. Tematikus csatornái megjelenésével egyidőben, élve az új technológia adta lehetőséggel és követelményrendszerrel, a Magyar televíziónak nem csak lineáris tartalomszolgáltatást, hanem úgynevezett lekérhető szolgáltatásokat is nyújtania kell.
2. A jövőbeni gyártási kapacitások elegendőnek látszanak ahhoz, hogy a televízió jelentős mértékben saját gyártású műsorokra támaszkodhasson, szemben a jelenlegi gyakorlattal.
A reklámpiaci jelenlét mérséklése, esetleges megszüntetése esetén a kieső piaci bevételek fedezete a meglévő és a célzottan új elosztási (értékesítési) csatornákra előállított tartalmak révén jelentős részben pótolhatóvá válhat. Az interaktivitás, az Electronic Program Guide, a szuperteletext, vagy a webes jelenlét erősítése – ami a gyártási kapacitások megfelelő kiaknázása révén lehetségessé válik a közeljövőben – új bevételeket jelenthet új célpiacok kiaknázása révén. A minőségi, korszerű tartalomközlés és az elvárható legmagasabb nézettség kötelesség a közszolgálati médium számára.
3. A digitális földfelszíni sugárzásban való részvétel a Magyar Televízió jövőbeli stratégiájának alapvető eleme. Jelen pályázatban az m1 és m2 csatorna megjelenése mellett legfeljebb három tematikus közszolgálati csatorna megjelenésével számolok: Cogito, E(r)go, Sum. E három csatorna indulásakor az m2 csatorna korábbi funkciója alapvetően megváltozik: míg a tervezett három új tematikus jellegű csatornára alapvetően a crossover típusú tartalom-megközelítés lesz jellemző, addig az m2 egy alapvetően homogén tematikájú, elsősorban az MTV archívumára épülő, ingyenes hozzáférésű, (de lekérhető, esetleg fizetős) szolgáltatásokat is ajánló mClassic csatornává alakul. A digitális földfelszínű televíziózás érdekében rendkívül fontosnak tekinthető, hogy az azon megjelenő közszolgálati tartalmat, illetve egy kiegyensúlyozott, sokrétű és a fontosabb csatornák kínálatát magába foglaló “alap csomagot” ingyenesen juttasson az üzemeltető a nézőkhöz.
Az m1 csatorna mindenképpen a magyar közszolgálati főadó marad, s mint ilyen, a legmagasabb színvonalú, általános profilú csatorna, amely meghatározásom szerint alapvetően hír és kultúra bázisú. A kultúra a szűkebb értelemben vett művészeti és kulturális aktivitásokon túlmenően mind az általános tájékozódás, mind a társadalmi mobilitás minden szintjére kiterjedő figyelmet, mind az oktatás, tanulás és információszerzés kanonizált módjait és az ezen alapokon meghatározott szórakoztatást is magában foglalja. Elsődleges cél a saját gyártású tartalmak arányának jelentős megnövelése. Kiemelt feladat az egységes, integrált műsorfolyam megteremtése.. Olyan korszerű, a fenti profilba illeszkedő új műsortípusok beindítását szorgalmazom, amelyek egyszerre modernek, közszolgálatiak és jelentős nézettséget hozók. Az infotainment és edutainment típusú új műsorok mellett mind a socioreality, vagy a docureality műfajok meghonosítására gondolok.
4. A rendelkezésre álló információk szerint, ugyan informatikai rendszerének fejlesztése irányában lépéseket tett az MTV, de ezek még mindig nagy részben önállóan működő, nem integrált rendszerek. Általános értelemben a közszolgálatiság erősítése, vagyis mind mennyiségben, mind integrált követhető tartalombővülésben megnyilvánuló közéleti és kulturális műsorgyártási boom csak foltokban, szigetekben érzékelhető; a saját gyártású műsorok készítése jelentősen csökkent. A másik, ezzel korreláló és valóban drámai csökkenést mutató adat a nézettség, míg az egyéb bevételek a 2004. évihez képest a 2006. évre 118%-ra nőttek, addig az anyagjellegű ráfordítások 91%-ra csökkentek. A tendencia nem változik 2004. és 2007. évek tekintetében sem, itt 131%-os növekedés áll szemben 96%-os csökkenéssel. A fentiek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a támogatások nem feltétlenül a műsorkészítés fejlesztését szolgálták.
5. Az MTV gazdálkodásának egy másik sarkalatos kérdése a létszámleépítés. A társaságnál 2007. május 31-én csaknem 1900 fő dolgozott, ezt év végére körülbelül 1700 főre kívánták csökkenteni (a több éve kívánatos, és a tervekben leírt 1200 fővel szemben). Véleményem szerint az MTV jövőbeni stratégiája által diktált feladatok, valamint egy legalább valamennyire optimális költségszerkezet elérése szempontjából maximum 1050 fő alkalmazotti létszám az elérendő cél. A bérköltség a 2001. és a 2002. éveket leszámítva szignifikánsan emelkedik, reorganizációs – karcsúsítási program beindulásakor kezdenek növekedni a bérek, holott a létszámcsökkentés, illetve a racionalizálás fő célja éppen a bérkiáramlás csökkentése lenne. Érdekes megfigyelni, hogy a 2004-es bázis évhez képest 2006. évre 139%-ra, míg 2007. évre 164%-ra nőnek a bérköltségek.
6. A költségvetési törvényben meghatározott célokat a társaságnak nem igazán sikerült elérni, annak ellenére, hogy 2005–2007. évekre összesen 17, 3 milliárd forint támogatást kapott a fenti célok megvalósítására. Az eredmény esetleges növekedése nem az általában stagnálónak mondható értékesítés nettó árbevételéből, hanem inkább az egyéb bevételekből következik. A reorganizáció eredeti célkitűzéseitől és a céltámogatások struktúrájától eltérően a létszám és ezzel együtt a bérkiáramlás jelentősen megnőtt.
7. A részvénytársaság állami támogatása folyamatosan nő, a nézettség folyamatosan csökken. Az MTV rendkívüli mértékben veszítette el a 18–59 éves, magasan kvalifikált és jelentős vásárlóerővel rendelkező nézőit is. A diplomások körében a Magyar Televízió műsorkínálata, és általánosságban minden fontos ismérv szerinti megítélése a 2004-es népszerűségének, illetve megítélésének kevesebb, mint kétharmadára zsugorodott.. Mindezekből az olvasható ki, hogy az MTV az elmúlt 4 év során nem tudta megfogalmazni és következésképpen megvalósítani a közszolgálati formanyelvet és műsorstratégiát.
A közszolgálatiság megújítása a közeljövőben csak a korszerű tradicionalitás és a kísérletező újítás egyensúlyán keresztül érhető el, mely az értékteremtés konvencióját újítja meg korcsoportokra és életmódközösségekre szabott egyedi formátumokban.
Az új közszolgálatiság tartalmi irányelveit a multikulturalizmust lassan európai szinten is felváltó interkulturalitás szellemisége foglalja keretbe, mely a csoportkülönbségek újrafogalmazásával, az előítéletek oldásának új típusú módszereivel a nemzeti integritás és értékképzés folyamatát erősíti. Az új MTV célja végső soron: Magyarország kulturális intelligenciájának, az egyének és a közösség együttműködési képességeinek fejlesztése szellemi kalandot, élményszerű gondolkodást tükröző műsorokon keresztül.
8. Jelen pályázat írója azzal számol, hogy beiktatása esetén egy rövidebb, 2 éves időszakra szóló konkrét közszolgálati feladattervet készít, valamint egy olyan 4–5 évre szóló részletes stratégiát dolgoz ki, amely alapja lesz az állammal, mint tulajdonossal kötendő közszolgálati szerződésnek.
9. A magyar közszolgálati televízió egyedi, konkrét stratégiája következményeként az m1 csatorna a jelenleginél 20%-kal nagyobb nézettségét tekintem kitűzhető célként 2008-ban az egész nap; és 25%-os emelkedését a főműsoridő vonatkozásában. 2009-re további 25%-os nézettségjavulást tűzök ki célul (2008-hoz képest) az egész nap és 35%-os nézettségjavulást a főműsoridő tekintetében. A net reklámárbevétel 2008-ban lényegében a 2007. évvel azonosnak feltételezem, de az új műsorrend hatására 2009-re már egy jelentős 20%-os reklámárbevétel növekedéssel számolok.
Remélem, más pályázók is kedvet kapnak, s hozzám hasonlóan megosztják elképzeléseiket a nagyérdeművel, hogy később visszatekintve legalább egyvalami világos legyen: lehetett volna megoldás."
Forrás: http://hvg.hu/velemeny/20091008_mtv_palyazat/page2.aspx
